Szezonértékelő sorozatunk második és harmadik részében sorra vesszük a versenyzőket, megpróbálva reálisan értékelni a mezőny idei teljesítményét. Összesen 28 pilóta állhatott fel a rajtrácsra az idei szezonban, az Ideális Ív szerkesztőségének minden tagja minden versenyzőt egy 1-től 10-ig terjedő skálán értékelt, így egy pilóta maximálisan hetven pontot szerezhetett. A nevek mellett olvashatjátok az összpontszámon kívül azt, hogy az adott versenyző melyikünktől hány pontot kapott, sorrendben rozo31, donnelly, pytho, McDave, a_fater, Red_star és Lido_Mamin szavazatai követik egymást. A kétrészes sorozat második részében lássuk, hogy kik voltak a szezon legjobb versenyzői!

14. Daniel Ricciardo, 38 pont (5, 5, 7, 6, 5, 5, 5)
Fél szezon is elég volt ahhoz a Red Bull ifjú ausztrál nevelésének, hogy a mezőny első felébe odaérjen. Az már az első pillanattól kezdve látszott, hogy a HRT-nek sokkal többet tud majd segíteni, mint elődje, Karthikeyan, s miután pillanatok alatt a jóval tapasztaltabb Liuzzi fejére nőtt, látni lehetett, hogy nem akármilyen tehetséggel van dolgunk. Ricciardo az öt olyan versenyből, amikor mindketten célba értek, négyszer legyőzte Toniót, teljesítményének jutalma pedig egy jövő évi szerződés lett a Toro Rossónál.
Csapat: HRT
Futam: 11
Célba érés: 9
Legjobb rajthely: 20.
Legjobb eredmény: 18.
Bajnoki helyezés: 27.

13. Mark Webber, 39 pont (5, 6, 6, 6, 6, 5, 5)
A mezőny leggyengébb autójával versenyző ausztrált a mezőny legerősebb csapatánál szereplő ausztrál előzte meg a listánkon. Azok után, hogy Webber tavaly kishíján világbajnok lett a Red Bull csapattal, idén 19 futam és csapattársa rejtélyes műszaki hibája kellett ahhoz, hogy egyáltalán futamot nyerjen. A bajnoki harmadik helyezés egy ennyire toronymagasan kiemelkedő autóval nem több, mint a kötelező minimum teljesítése, hát ha még ehhez azt is hozzávesszük, hogy a rajtokat senki sem rontotta el idén ennyire mint ő, hiszen átlagosan 1,16 hellyel hátrébb fejezte be az első kört, mint ahonnan elkezdte. Hogy valami jót is mondjunk azért, Mark idén a szezon legjobb előzői közt volt, hiszen 77 előzésénél többet csak hárman tudtak a mezőnyből bemutatni, Alonso lehagyása az Eau Rouge-ban pedig hosszú évekre emlékezetes marad.
Csapat: Red Bull
Célba érés: 18
Pole pozíció: 3
Q3: 18
Futamgyőzelem: 1
Dobogó: 10
Pontszerzés: 18
Pont: 258
Leggyorsabb kör: 7
Bajnoki helyezés: 3.

12. Jarno Trulli, 41 pont (6, 6, 5, 6, 6, 6, 6)
Trulli helyezését elsősorban az indokolja, hogy remekül helyt állt a számtalan technikai nehézség ellenére. A csapattárssal szembeni összehasonlítás esetében csalóka lehet, hiszen Kovalainen a szezon legjobban teljesítő versenyzői közt volt. Ha a Caterham-Renault fejlődni tud, a következő szezonban megadathat a szép búcsú az olasznak, aki a szezonnyitót immár minden idők harmadik legtapasztaltabb pilótájaként teljesítheti.
Csapat: Lotus
Futam: 18
Célba érés: 14
Legjobb rajthely: 18.
Legjobb eredmény: 13.
Bajnoki helyezés: 21.

11. Adrian Sutil, 44 pont (7, 7, 6, 6, 6, 6, 6)
Kissé lassan indult be Sutil szezonja, az első öt versenyen csupán két pontot szerzett, de az erős szerencsével megszerzett monacói hetedik helyet követően valósággal megtáltosodott. A németországi és brazíliai hatodik hely egészen elképesztő teljesítmény volt tőle, s nagyon megbízhatónak is bizonyult, hiszen mindössze kétszer esett ki, egyszer műszaki hiba, egyszer pedig baleset miatt. Ennek ellenére távoznia kellett a csapattól, mivel az újoncként remeklő di Restában, s az idén a Force India tesztpilótájaként szereplő Hülkenbergben nagyobb potenciált látott a vezetőség.
Csapat: Force India
Célba érés: 17
Legjobb rajthely: 8.
Q3: 8
Legjobb eredmény: 6.
Pontszerzés: 9
Pont: 42
Bajnoki helyezés: 9.

10. Lewis Hamilton, 44 pont (6, 6, 7, 6, 7, 6, 6)
Annak ellenére nem juthatott a 10. helynél előrébb a világbajnoki ötödik helyezett Lewis Hamilton, hogy három futamot is nyert, s egyedül ő tudott pole pozíciót szerezni a Red Bull pilótáin kívül. Hamilton versenyét egy-két remek verseny mellett számtalan botrány és baleset fémjelezte, pályafutása egyértelműen mélypontra jutott 2011-ben, mi más pozitívumot is mondhatnánk: ennél csak jobb jöhet.
Csapat: McLaren
Célba érés: 16
Pole pozíció: 1
Q3: 19
Futamgyőzelem: 3
Dobogó: 6
Pontszerzés: 16
Pont: 227
Leggyorsabb kör: 3
Bajnoki helyezés: 5.

9. Jaime Alguersuari, 45 pont (5, 6, 8, 6, 7, 6, 7)
Szűk két szezonon keresztül Jaime csak barátkozott a Formula 1-gyel, ám ezt követően valósággal megtáltosodott, s a szezon második felében a mezőny egyik legjobbja volt, csak nyolcan tudtak nála több pontot szerezni a kanadai és az indiai futam közt. Alguersuari a rajtokat is figyelembe véve 90-szer előzött a szezonban - ennél többször csak hárman -, ennek is köszönhető, hogy összesen öt Q1-es kiesése után négyszer is pontot szerzett, egy hetedik, két nyolcadik és egy tizedik helyet gyűjtött be a 17. helynél hátrébbról indulva. Alguersuari idei produkciójánál a csapat hatéves történetében csak egyetlen versenyző, az azóta kétszeres világbajnok Sebastian Vettel tudott bemutatni. Mindennek ellenére csapata hatalmas meglepetést okozva a szezon végén lapátra tette.
Csapat: Toro Rosso
Célba érés: 16
Legjobb rajthely: 6.
Q3: 3
Legjobb eredmény: 7.
Pontszerzés: 7
Pont: 26
Bajnoki helyezés: 14.

8. Sergio Pérez, 45 pont (7, 8, 6, 6, 6, 6, 6)
Az év újonca díj egyik jelöltje előkelő helyezését elsődlegesen annak köszönheti, hogy zöldfülűként egy-két hatalmas villantást tudott bemutatni. Pérez rögtön az első versenyén felhívta magára a figyelmet azzal, hogy a mezőnyből egyedüliként egyetlen kiállással teljesítve a futamot a hetedik helyen ért célba, ám egy technikai apróság miatt kizárták csapatát. Sergio Monacóban remekelt az időmérésen, ám súlyos balesetet szenvedett, és két versenyt ki kellett hagynia. Visszatérése után csapata teljesítménye látványosan visszaesett, Pérez viszont ekkor talált magára, hiszen a szezon első harmadában 25-2-re kapott ki pontszám tekintetében Kobajasitól, ezt követően viszont 12-5-re felülmúlta a japánt. Ezek közül a versenyek közül kiemelkedik az angliai pazar hetedik hely, valamint a Japán Nagydíj, ahol egyetlen ezredmásodperc híján megszerezte csapata történetének első leggyorsabb körét.
Csapat: Sauber
Futam: 18 (1 DSQ, 1 DNS)
Célba érés: 13
Legjobb rajthely: 9.
Q3: 3
Legjobb eredmény: 7.
Pontszerzés: 5
Pont: 14
Bajnoki helyezés: 16.

7. Paul di Resta, 48 pont (8, 8, 6, 6, 7, 7, 6)
Egy hellyel Pérez előtt zárt a Rookie Award másik aspiránsa, akinek szintén elég nehezen indult be a szezon - a Magyar Nagydíj előtt a kiscsapatokon kívül csak Maldonado szerepelt mögötte a tabellán -, de az idény második felében minden megváltozott. A szezon utolsó kilenc versenyéből di Resta hatszor pontot szerzett, közte egy hatodik, egy hetedik és két nyolcadik helyet, így az évad második felében csak a négy élcsapat pilótái szerepeltek nála eredményesebben. Az egyébként igen gyenge első szakaszból így is kiemelkedik a silverstone-i időmérő, ahol Hamiltont és mindkét Mercedest megelőzve a hatodik helyet szerezte meg di Resta. Ilyen újoncév után a szerződéshosszabbítás nem is lehetett kérdéses.
Csapat: Force India
Célba érés: 18
Legjobb rajthely: 6.
Q3: 5
Legjobb eredmény: 6.
Pontszerzés: 8
Pont: 27
Bajnoki helyezés: 13.

6. Nico Rosberg, 50 pont (8, 7, 7, 7, 7, 7, 7)
A bajnokságban csapattársa előtt végző Rosberg ranglistánkon egy hajszállal Schumacher mögé szorult. Rosberg nagyon stabilan versenyezte végig a 2011-es idényt, ennek ellenére az élmezőny talán legszürkébb alakja volt, kínai remeklésén és spái rajtján kívül nem sok minden maradt emlékezetes Nico idei produkciójából. Az időméréseken is roppant kiegyensúlyozott volt, csupán egyszer nem jutott a Q3-ba (akkor is műszaki hiba miatt), a 19 alkalomból 12-szer rajtolhatott a 6-7. helyek valamelyikéről. Rosberg megbízhatósága is példás, hiszen csak kétszer esett ki, mindkét alkalommal önhibáján kívüli baleset következtében.
Csapat: Mercedes
Célba érés: 17
Legjobb rajthely: 3.
Q3: 18
Legjobb eredmény: 5.
Pontszerzés: 14
Pont: 89
Bajnoki helyezés: 7.

5. Michael Schumacher, 51 pont (8, 7, 7, 7, 8, 7, 7)
A hétszeres világbajnok szerezte meg az ötödik helyet ranglistánkon, Schumacher az idei évben sokszor már régi fényében tündökölt, a szezon csúcspontját egyértelműen a húszéves évforduló, a Belga Nagydíj jelentette, ahol egy műszaki hiba miatt csak az utolsó helyről indulhatott a Mester, hogy aztán 44 kör elteltével az ötödik helyen intsék le Mercedesét. Schumacher Kanadában is remekelt, kishíján dobogóra vitte az erre egyébként tökéletesen alkalmatlan Mercedest, a mezőny messze magasan legjobb rajtolója és egyetlen előzés híján legjobb előzője volt. Volt néhány zűrös ügye ugyan, de ez is csak azt mutatja: a tavaly sokat hiányolt régi tűz újra lángol Schumacherben.
Csapat: Mercedes
Célba érés: 14
Legjobb rajthely: 5.
Q3: 12
Legjobb eredmény: 4.
Pontszerzés: 11
Pont: 76
Bajnoki helyezés: 8.

4. Heikki Kovalainen, 57 pont (8, 8, 9, 8, 7, 9, 8)
A szezon egyik szenzációja a Lotusszal remeklő Heikki Kovalainen volt. A finn versenyző egyértelműen élete legnagyobb szezonját teljesítette 2011-ben, annak ellenére, hogy még csak pontot sem szerzett az egykor a Magyar Nagydíjon még győzni is tudó pilóta. A mezőnybe tavaly megérkezett három kiscsapat továbbra is alaposan le van maradva a mezőny többi istállójától, s egyedül Heikki volt az, aki néha bele tudott szólni a nagyok játékába: Szingapúrban Petrovval meccselt hatalmasat, Magyarországon kieséséig még a pontszerzés felé is kacsintgathatott, s ki ne emlékezne di Resta kiejtésére a spái Q1 utolsó utáni pillanatában? Az "alsóházban" fölénye akkora volt, mint Vettelnek a bajnoki versengésben, 14 célbaéréséből 11 első és 3 második helyet szerzett, a "házipole" 17-szer, a leggyorsabb kör 16-szor lett az övé, emellett ő az egyetlen versenyzője a kiscsapatoknak, aki Q2-be jutott, s az időméréseken még Vettelnél és Alonsónál is nagyobb fölényben volt csapattársához képest.
Csapat: Lotus
Célba érés: 14
Legjobb rajthely: 15.
Q2: 3
Legjobb eredmény: 13.
Bajnoki helyezés: 22.

3. Fernando Alonso, 59 pont (9, 8, 9, 8, 8, 9, 8)
Ha valaki eddig kételkedett volna az Alonso-faktor létezésében, az idei szezon talán őt is meggyőzte erről. Noha a spanyol szoros küzdelemben lecsúszott a bajnoki dobogóról, így is valósággal csodát tett a McLarenhez és a Red Bull-hoz képest harmatgyenge Ferrarival. Az időméréseken Alonso hozta, amit az autó engedett neki (14-szer zárt a 4-5. helyen), az önhibáján kívüli kanadai kiesést követően pedig felülemelkedve a rapszodikus szezonkezdésen tizenkét versenyen nyolc dobogót, három negyedik és egy ötödik helyet szerzett. Alonso csapattársát valósággal földbe döngölte, hiszen Massa időmérésen négyszer, futamon pedig csak kétszer tudott fölébe kerekedni.
Csapat: Ferrari
Célba érés: 18
Legjobb rajthely: 2.
Q3: 19
Futamgyőzelem: 1.
Dobogó: 10
Pontszerzés: 18
Pont: 257
Leggyorsabb kör: 1
Bajnoki helyezés: 4.

2. Jenson Button, 66 pont (10, 9, 10, 10, 8, 9, 10)
Az egyetlen versenyző 2011-ben akinek teljesítménye egyáltalán csak megközelítette Sebastian Vettelét, 2009 bajnoka, Jenson Button volt. Az idény első fele Buttonnek is igen rapszodikusan sikerült a fordulópontot esetében az egymás utáni két - önhibáján kívüli - kiesés hozta meg hazai versenyén és a Nürburgringen. A szezon első felében olyan nagyszerű versenyek is voltak, mint az utolsó körben megnyert Kanadai Nagydíj, és olyan szürke futamok is, melyeken Button csak a hatodik helyen zárt - nyolc versenyen háromszor is. A szezon második felében viszont Button ellenállhatatlan volt, kilenc futamon két győzelem, nyolc dobogó és egyetlen negyedik hely - ez az időszak egyértelműen róla szólt (természetesen Vettel mellett). Ha a McLaren technikailag fel tud nőni a Red Bullhoz, a következő idényben Button harcba szállhat második világbajnoki címéért.
Csapat: McLaren
Célba érés: 17
Legjobb rajthely: 2.
Q3: 18
Futamgyőzelem: 3
Dobogó: 12
Pontszerzés: 17
Pont: 270
Leggyorsabb kör: 3
Bajnoki helyezés: 2.

1. Sebastian Vettel, 70 pont (10, 10, 10, 10, 10, 10, 10)
Az etalon, mindenek mértéke. Tulajdonképpen indokolni sem kellene Vettel esetében, Seb annyira a mezőny fölé nőtt ebben a szezonban, amire csak nagyon ritkán volt példa a sportág bő hatvan éves történetében. Vettel sorra döntögette és állította be a különböző rekordokat, s ha az utolsó két verseny nem úgy sikerül, ahogy sikerült, fölénye még nyomasztóbb lett volna. Persze teljesítményéről így is csak szuperlatívuszokban lehet beszélni, s lehet, hogy nem ez volt minden idők legizgalmasabb szezonja, de alighanem így is sokáig emlékezetes marad ez az évad, hiszen valami olyat láttunk, ami jó ha évtizedenként egyszer megtörténik: 1952, Alberto Ascari; 1954, Juan Manuel Fangio; 1963, Jim Clark; 1992, Nigel Mansell; 2002 és 2004, Michael Schumacher; 2011, Sebastian Vettel.
Csapat: Red Bull
Célba érés: 18
Pole pozíció: 15
Q3: 19
Futamgyőzelem: 11
Dobogó: 17
Pontszerzés: 18
Pont: 392
Leggyorsabb kör: 3
Bajnoki helyezés: 1.