Maratoni szezonértékelő posztsorozatunk utolsó részében az alternatív trófeák kiosztása, a kétrészes pilótarangsor (s a Ti rangsorotok) felállítása, az istállók megkritizálása, a legnagyobb perecelések közszemlére tétele, saját jóslataink értékelése, az autók farának és orrának elemzése, a legszebb előzések bemutatása és az alsóházi csatározások kiértékelése után a búcsú percei következnek. Következnek azok a versenyzők, akiket minden valószínűség szerint nem látunk viszont a 2012-es rajtrácson.

Nem, most nem Stallone kudarcba (pontosabban Champ Carba) fulladt próbálkozásáról és nem is a Hunt és Lauda epikus küzdelmét bemutató készülőfélben lévő moziról lesz szó, hanem néhány videó következik, mely garantáltan mosolyt csal az arcotokra.

A Team America című filmet egy különleges technikával készítették, a jeleneteket valódi színészekkel vették fel, majd e képsorokat alakították át animációvá. Az arab terrorista szerepében Mika Häkkinen:

Szezonértékelő sorozatunk második és harmadik részében sorra vesszük a versenyzőket, megpróbálva reálisan értékelni a mezőny idei teljesítményét. Összesen 28 pilóta állhatott fel a rajtrácsra az idei szezonban, az Ideális Ív szerkesztőségének minden tagja minden versenyzőt egy 1-től 10-ig terjedő skálán értékelt, így egy pilóta maximálisan hetven pontot szerezhetett. A nevek mellett olvashatjátok az összpontszámon kívül azt, hogy az adott versenyző melyikünktől hány pontot kapott, sorrendben rozo31, donnelly, pytho, McDave, a_fater, Red_star és Lido_Mamin szavazatai követik egymást. A kétrészes sorozat első részében lássuk azokat a versenyzőket, akik szezonja nem éppen tökéletesre sikerült.

Folytatódik a sorozat, melyben felidézzük nektek a Formula 1 történetének egyik legfontosabb, legemlékezetesebb, legellentmondásosabb szezonját, mely sajnos egyben az egyik legtragikusabb is. Az 1994-es idény mérhetetlen izgalmakról, hatalmas botrányokról, az egyik legnagyobb csillag felemelkedéséről, és egy másik hős halandóból halhatatlanná válásáról marad örökre emlékezetes. A szezon első két futamának, az imolai fekete hétvégének, annak utóhatásainak, majd a nyári eleji és a nyár végi versenyeknek felidézése után a hatodik részben Schumacher összezuhanására, a spái, a monzai és az estorili futamokra emlékezünk vissza.

A szezon utolsó nagy hajrája előtt ismét elővesszük a pontozólapokat, és értékeljük a versenyzők teljesítményét. A pilóták elmúlt versenyeken nyújtott produkcióját természetesen ezúttal is szigorúan szubjektív szempontok alapján értékeljük. Az adott versenyen látottakat egytől ötig terjedő skálán pontozzuk, figyelembe véve a körülményeket és az autó nyújtotta lehetőségeket.

Újra itt vagyunk legszakmaibb rovatunkkal, mely a futamértékelő és az olvasmányosabb SzubjektÍv mellett száraz tényként közli a legkúlabb csávó és a legnagyobb tirpák személyét. Számítási módszerünkben objektív, tudományos szempontok alapján értékeljük ki a leglazább, illetve a legfurkóbb versenyzők teljesítményét. Ezekben az összevetésekben csak győztes van, nincs se pont-, se éremrendszer. Aki a legtöbb győzelmet gyűjti össze a laza arcok közül, az lesz az Alternatív Világbajnok, míg a legnagyobb bráner a 'Rozsdás Kipufogó A Seggedbe' Trophy jogos tulajdonosa lesz. A poszt után az aktuális tabella mutatja, ki hány győzelmet gyűjtött össze az egyes kategóriákban, így kiválóan nyomon lehet követni, hogyan áll a bajnokság.

Elolvasom »

Folytatódik a sorozat, melyben felidézzük nektek a Formula 1 történetének egyik legfontosabb, legemlékezetesebb, legellentmondásosabb szezonját, mely sajnos egyben az egyik legtragikusabb is. Az 1994-es idény mérhetetlen izgalmakról, hatalmas botrányokról, az egyik legnagyobb csillag felemelkedéséről, és egy másik hős halandóból halhatatlanná válásáról marad örökre emlékezetes. A második részben az imolai hétvégére emlékezünk vissza, mely örökre megváltoztatta a Formula 1-et.

Az elkövetkező hetekben egy sorozat keretein belül felidézzük nektek a Formula 1 történetének egyik legfontosabb, legemlékezetesebb, legellentmondásosabb szezonját, mely sajnos egyben az egyik legtragikusabb is. Az 1994-es idény mérhetetlen izgalmakról, hatalmas botrányokról, az egyik legnagyobb csillag felemelkedéséről, és egy másik hős halandóból halhatatlanná válásáról marad örökre emlékezetes. Az első részben a szezon előtti változásokat, valamint a Brazil és a Csendes-óceáni Nagydíjat idézzük fel.

Felelevenítünk egy olyan kezdeményezést, melyet réges-régen, egy messzi messzi galaxisban indítottunk útjára. Akkor még csak tervezgettük a komolyabb szintű F1-es blogolást, most viszont megérett az idő arra, hogy a nagyközönség előtt is debütáljon az Alternatív Világbajnokság és a Rozsdás Trophy. Számítási módszerünkben objektív, tudományos szempontok alapján értékeljük ki a leglazább, illetve a legfurkóbb versenyzők teljesítményét. Ezekben az összevetésekben csak győztes van, nincs se pont-, se éremrendszer. Aki a legtöbb győzelmet gyűjti össze a laza arcok közül, az lesz az Alternatív Világbajnok, míg a legnagyobb bráner a 'Rozsdás Kipufogó A Seggedbe' Trophy jogos tulajdonosa lesz.