Egy teszt értékelése alatt, soha senki nem felejti el megemlíteni, hogy az ott látottakból messzemenő következtetést levonni nem lehet. Most, hogy a cikk miatt életemben először részletesen végig kellett követnem egy teljes teszthetet, én inkább úgy fogalmaznék, hogy a nap végi lista tényleg nem beszédes. Viszont minden más igen.

A barcelonai teljesítmény alapján osztályoztam a csapatokat, valamint ezek alapján az idei szezonra van tippem is, és nem félek használni.

A bemutatók időszaka rég elmúlt, a mezőny már bejáratta a 2013-as gépeket, s a második tesztre készült, amikor Frank Williams legendás múltú és kevésbé legendás jelenű istállója megtartotta idei versenygépének leleplezését, egy bemutatót, amihez alighanem senkinek nem volt kedve. Nekünk se nagyon írni róla.

Mutasd az autód, megmondjuk, ki vagy!

Szájtátogató látványelemek vagy puritán egyszerűségbe ágyazott gépies mozdulatok? Rejtett poénok kontra színpadi monológok? Fehér lepel, fekete, vagy éppen piros? Az előszezonban nem csak a mérnökök szembesülnek izgalmas tervezési kihívásokkal, hanem az autóbemutatók koncepciójának kidolgozásáért felelős csapattagok is. A 11 gárda idén is igyekezett kitenni magáért, így számos különböző módját láthattuk annak, hogyan is lehet stílusosan (vagy kevésbé stílusosan) lerántani a leplet egy F1-es versenyautóról. Most tekintsünk el a modellek idomaitól és a pályán mutatott teljesítményüktől. Mi ötletesség, látvány, szórakoztatás szempontjából rangsoroltuk a csapatok autóbemutatóit, s emellett jól kiosztottuk, vagy éppen vállba veregettük az egyes alakulatokat. Vajon kié volt a legideálisabb leleplezés 2013-ban?

Folytatódik az Ideális Ív maratoni szezonértékelő posztsorozata, melynek következő részében ismét Brawn bácsi jelentkezik, hogy elmondjon mindent, amit a csapatok teljesítményéről tudni kell, vagy ha nem is kell, legalábbis érdekes lehet.

A közhely szerint mindig egy új világbajnokság kezdetét hozó Spanyol Nagydíjról készítettünk már egy kulcsszereplőkre kihegyezett beszámolót, kiosztottuk a fagyit, banánt és egyéb díjainkat, tegnap pedig áttekintettük a leglényegesebb technikai újításokat. Nem maradt hát egyéb hátra, mint a SzubjektÍv rovat, melyben McDave továbbossza a McLarent, védelmébe veszi Bruno Sennát, a_fater az alázatos versenyzés előtt tiszteleg néhány sor erejéig, donnelly pedig Maldonadóról szól néhány szót.

Úgy néz ki, Sir Frank Williams továbbra is keresheti azt a személyt, akire majd egyszer rábízhatja azt a csapatot, amelyet felépített. Első számú jelöltje, Adam Parr ugyanis hétfőn napon úgy döntött, lemond a Williams Grand Prix Holdings PLC-nél betöltött elnöki tisztségéről. Mivel munkáját eddig mindenki megelégedésére végezte, és ezt a lemondás utáni nyilatkozatok is megerősítették, feltételezhető, hogy inkább magánéleti megfontolások vezettek ehhez a döntéshez.

A bölcsészként végzett, majd később jogi tanulmányokat is folytató egykori bankár 2000-ben ismerkedett össze Frankkel. Az ismertségből az évek során barátság lett, majd 2006-tól egy igazgatói állás a Williams F1 Teamnél. Maga a nagyfőnök így nyilatkozik Parr munkásságáról:

Elolvasom »

Egy posztba gyűjtöttük nektek az elmúlt hat hétben bemutatott 2012-es versenygépeket, s arra kérnénk Titeket, hogy szavazzátok meg, melyek a legszebbek, s melyik sikerült a legkevésbé pofásra.

Azzal az unásig ismételt közhellyel kell kezdenünk, hogy a tesztek eredményéből (főként a szezon első tesztjének eredményéből) messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. Így nem is kísérelhetünk meg jóslatokba bocsátkozni, vagy valamiféle erősorrendet felállítani a még csak friss szárnyaikat próbálgató csapatok közt, most megelégszünk annyival, hogy megnézzük, kik zárhatják elégedetten a jerezi négynapos kollektív tesztet, s kiknek lesznek álmatlan éjszakáik a február 21-i barcelonai tesztig.

A mai naptól jelen időben beszélhetünk Williams-Renault-ról - és az azt vezető Sennáról is, ha már itt tartunk. Ebben a formában a csapat másfél évtizede világbajnokként búcsúzott a sorozattól - persze azt nagy merészség lenne várni, hogy ott folytassa Sir Frank alakulata, ahol 1997-ben abbahagyta, de arra már mindenképp elegek voltak, hogy a régi érzelmeket felkorbácsolják a veterán F1-rajongókban.

Nemrégiben az elsőként bemutatott 2012-es autó, a Caterham kacsacsőrű emlőse kapcsán alighanem sokan egyből arra gondoltunk: ez minden idők legrútabb Formula 1-es versenyautója. Mostani posztunkkal szeretnénk ezt a nézetet eloszlatni, a következőkben 15 csúnyábbnál csúnyább autót mutatunk nektek, a Ti dolgotok pedig nem más, mint hogy megszavazzátok: melyik volt a történelem legocsmányabb versenygépe! Nem akarunk befolyásolni Titeket, így mi most nem is állítottunk fel sorrendet, a jelölteket betűrendben közöljük az Amontól a Williamsig.

Ha már a múlt héten seggel álltunk a dolgokhoz, akkor most szemből is megnézzük, milyenek voltak a Formula–1 tavalyi mezőnyének autói. Lehet trükközni ugyanis a hátsó szárnnyal és a diffúzorral, de azt sosem szabad elfelejteni, hogy a szembejövő légáramlat mégiscsak az első szárnynál találkozik először a megálmodott karosszériával. Szóval, itt is volt min variálni, és azon sem lepődtünk meg, ha a csapatok ezt a kérdést, ahogy általában véve az egyéb szabályokat is, kellő rugalmassággal kezelték. Nem csoda, hogy az FIA itt is szigorítást tervez.

Rég volt ennyire felkapott téma egy williamses versenyzőülés, mint az elmúlt időben, hiszen számtalan jobbnál jobb, s az elmúlt években a királykategória mezőnyét gazdagító versenyzőt hoztak szóba a grove-i csapattal. Közülük némelyek azóta egyesek más feladatokat vállaltak, mint Buemi, s vannak akik máshol képzelik el pályafutásuk folytatását, mint Petrov. A választás végül az elmúlt szezon második felében a haldokló Renault-val szenvedő Bruno Sennára esett, így úgy néz ki, hogy Rubens Barrichello, Adrian Sutil, és sokan mások hely nélkül maradnak - hacsak úgy nem dönt valamelyikük, hogy egy óriási visszalépéssel a HRT-hez igazol, akik egyedüliként rendelkeznek szabad versenyzőüléssel a 2012-es mezőnyben.

A 2011-es évben ismét nagy szerepet kapott az F1-es autók hátulja. Hogyan alakítsuk ki a diffúzor kimenetét? Mi a helyzet a hátsó szárnnyal a DRS bevezetése után? Hogyan vezessük ki hátul a kipufogógázt? Egyáltalán, hátul vessük ki? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülhettek fel a mérnökök fejében, és mostani technikai összegzésünkben is ilyen szempontból értékeljük az előző szezont. Természetesen itt fokozottan érvényes az az elv, hogy ha egy megoldás jónak bizonyul, azt többen másolni fogják, ha már betiltani nem lehet – igen, ezt a folyamatot hívják szebb szóval fejlesztésnek. És mi mást lehetne alaposabban szemügyre venni egy hétvégén, mint a nálad jobb autó hátulját?

A korábban a Ferrarival és a Toro Rossóval tesztelő ifjú olasz, Mirko Bortolotti újabb mérföldkőhöz érkezett pályafutása során, hiszen vasárnap Monzában bebiztosította F2-es világbajnoki címét. A 21 éves versenyző még 2008-ban nyert az F3-ban, ezen kívül a Formula Renault és GP3 szériákban próbálta ki magát, ám idén novemberben megkaphatja az F1-es szuperlicencet, és ezúttal a Williams istállóval tesztelhet.

Sir Frank Williams elmondása szerint a srácot már jó ideje figyelik, és nagyon jó benyomást tett rájuk, hogy ebben az F2-es szezonban eddig minden versenyt pontszerző helyen zárt, és ötször is felállhatott már a dobogó legmagasabb fokára. Ezek után nem csoda, hogy az istálló úgy döntött, hogy Abu Dhabiban egy héttel az emirátus nagydíja után, pontosabban november 15-17 között tesztlehetőséget biztosít az ifjú tehetségnek.

Maga Mirko Bortolotti lelkesen fogadta a hírt:

"Volt szerencsém a múltban néhány F1-es teszten részt venni, így ez elvileg segíthet majd valamennyit, de annyi minden változott egy év alatt a sportágban, hogy biztos rengeteg újdonságot hoz ez a teszt számomra. Még nem tudom, mi vár rám 2012-ben, de most mindenképpen a Williams tesztre szeretnék koncentrálni, és ott a lehető legtöbbet kihozni magamból. Addig még van egy F2-es versenyem is, Barcelonában, és mivel elnyertem a bajnoki címet, erre az alkalomra is szeretnék a lehető legjobban felkészülni."

Folytatódik a sorozat, melyben felidézzük nektek a Formula 1 történetének egyik legfontosabb, legemlékezetesebb, legellentmondásosabb szezonját, mely sajnos egyben az egyik legtragikusabb is. Az 1994-es idény mérhetetlen izgalmakról, hatalmas botrányokról, az egyik legnagyobb csillag felemelkedéséről, és egy másik hős halandóból halhatatlanná válásáról marad örökre emlékezetes. A második részben az imolai hétvégére emlékezünk vissza, mely örökre megváltoztatta a Formula 1-et.

Bár a világ éppen Ausztráliára figyel, s éppen azon tanakodik, vajon a McLaren-nél most akkor a csík húzza-e a repülőt, vagy fordítva, nekünk tovább kell robognunk a nagy projekttel, hisz feltett szándékunk, hogy novemberben két bajnokot avassunk: egy világbajnokot, és egy ideális világbajnokot. Folytatjuk tehát az első forduló lebonyolítását, méghozzá egy elsőre simának tűnő párosítással - mert ugye egy olyan párharc, ahol a megszerzett bajnoki címek száma 7-1, az tekinthető lefutottnak, ugye? Hajtás után tehát Ideális Bajnokság Schumival, Jones-szal, és (most figyelni nagyon!) Lapajjal. Jó szórakozást!

Amikor az 1990-es évek elején két roppant tehetséges ifjú német pilóta megjelent a Formula 1-ben, senki számára nem volt kérdéses, hogy az évtized végére megszületik a sportág történetének első német világbajnoki címe. Arról azonban pályafutásuk kezdetén késhegyre menő vitákat folytattak a szakma nagyjai, hogy a Sauber csapat Mercedesével a sportautó-versenyzésben sikert sikerre halmozó páros mely tagja fog nagyobb karriert befutni. Hogy hogyan történhetett meg az, hogy a kerpeni Michael Schumacher több világbajnoki címet gyűjtött, mint ahány futamot nyert a nála olykor tehetségesebbnek kikiáltott Heinz-Harald Frentzen, arra próbálunk választ találni a következőkben.

A McLaren, a Force India, a Hispania és a Virgin istállók a tavalyi konstrukciót vetik be a már zajló valenciai teszten, a többiek viszont kijöttek az új járgányokkal. A Ferrari F150-esét már pénteken bemutattuk, következzen a többi, már leleplezett új cucc:

Schumacher és Häkkinen utolsó csatájával kezdődött, s Vettel első világbajnoki címével végződött az az évtized, melynek első felét a Ferrari hihetetlen dominanciája, második felét viszont egy roppant erős új generáció megjelenése és rég látott változatosság fémjelezte. Folytatódik sorozatunk, amiben az elmúlt tíz év legjeit idézzük fel nektek. A legnagyobb bukások, a legszebb előzések, a legnagyobb botrányok és a legkiválóbb versenyzők bemutatását követően ezúttal az évtized tíz legjobb csapatának listájával jelentkezünk.

Nemcsak Pastor Maldonado az egyetlen venezuelai 2011-től az F1-ben, hiszen az állami kézben lévő olajcég, a PDVSA a fiatal versenyző leszerződését követően dollármilliókkal tölti fel a Royal Bank of Scotland félreállása miatt pénzhiányban szenvedő Williams csapat bankszámláját.

Igaz, hogy nagyon laza az tornacipő a diktátoron, de nem szabad elmennünk szó nélkül amellett sem, hogy Hugo Chavez keze most már ténylegesen elér a világ legdrágább sportágába. Néhol 14 millió dollárról hallani, máshol 43 millióról, ami után túlzás azt állítani, hogy Chavez zsebre tette az istállót, de azért aprónak sem nevezhető, hiszen a Williams csapat értéke kb. 200 millió dollár körül lehet jelenleg. Legközelebb havannai tőkeinyjekcióról szeretnénk hallani a McLaren kapcsán, és olyan vágóképeket látni a közvetítések alatt, hogy a napszemüveges egyenruhások a paddockban szivaroznak. A végső cél pedig egyértelműen az, hogy Kína felvásárolja a legvörösebb csapatot a dolgozó nép számára.
A Formula 1 mindenkié, Venezuela pedig a venezuelaiaké.